Vállalatérték.eu

Az étkezési utalvány a nyerő

Népszabadság
2011. március 29.

Ahogyan az előző, az idei év is jelentős változásokat hozott a béren kívüli juttatások rendszerében, amellett, hogy a törvényben meghatározott értékhatárokig csökkent a fizetendő személyi jövedelemadó kulcsa, a legfontosabb újdonság az, hogy a korábban korlátlan mértékig igénybe vehető adómentes internet támogatás adókötelessé vált, illetve havi ötezer forintban korlátozták.

Adómentes kategóriában maradt továbbra is a kockázati élet- és balesetbiztosítás, a lakás-, a számítógép-használat támogatása, valamint itt új elemként jelent meg az évi 50 ezer forint értékhatárig adható sportbelépő hozzájárulás. Bár egyes utalványszolgáltatóknál egyelőre megmaradt a hidegétel-utalvány, a szabályozásidén már nem tesz különbséget a korábban kétféle étkezési utalvány között.

A c1 cafeteria megvizsgálta, hogy miképp alakult az egyes béren kívüli juttatások népszerűsége. A felmérés a cég rendszerében nyilvántartott közel 30 ezer munkavállaló cafeteria nyilatkozata alapján készült. A mintában vannak budapesti, vidéki kis-, közepes és nagyvállalatok, valamint számos intézmény, ettől függetlenül nem tekinthető reprezentatívnak.

A felmérésből kiderült, hogy az öt igazán népszerű juttatás - étkezési utalvány, nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetés, üdülési csekk, közlekedési támogatás - pozíciója idén is megingathatatlan. Az étkezési utalvány népszerűsége tovább emelkedett és a vizsgált mintában idén már megközelítette a 45 százalékos arányt. Mellette csupán a helyi közlekedés tudta növelni némileg a részesedését, a legnagyobb visszaesést pedig a várakozásoknak megfelelően az internet támogatás szenvedte el. Az is megállapítható,hogy a néhány adómentes juttatás elenyésző népszerűséget tudott szerezni dacára a teljes adó- és járulékmentességnek.

Megszorítások hulláma jön

Világgazdaság
2011. március 29.

A deficit csökkentése érdekében sorra jelentik be a kiigazító intézkedéseket a kormányok.

Több európai ország kormánya is újabb megszorító lépéseket jelentett be a napokban az államháztartás helyzetének konszolidálására. A portugál kormány belebukott, de - más tagországokhoz hasonlóan - ott is további kiigazítások várhatók.

Az eurózóna versenyképességének növelését, a bér- és nyugdíjpolitika reformját célzó euró plusz paktumra hivatkozva a következő napokban, hetekben több tagállam is átfogó kiigazító, megszorító lépéseket jelenthet be. Legalábbis erre utalt az Európai Tanács elnökének az uniós csúcstalálkozó végén tett nyilatkozata. Herman van Rompuy ugyanis konkrét részletek említése nélkül azt mondta: négy tagállam (Belgium, Német-, Francia- és Spanyolország) vezetője az állami kiadások csökkentésére, strukturális átalakításokra vonatkozó vállalásokat jelentett be a tárgyalásokon.

Közülük egyedül a spanyol kormányfő számolt be a sajtónak a madridi kormány terveiről. E szerint az év elején elfogadott kiigazító intézkedések után újabb megszorító lépéseket hoznak, hogy a költségvetési hiány mértéke - amely jelenleg a harmadik legnagyobb az eurózónán belül - az idén hat százalékra csökkenjen. A bejelentett deficitcsökkentő lépések kimondott célja, hogy Madrid meggyőzze a piacokat arról: Spanyolországra nem terjed át a portugál adósságválság.

Eközben Lisszabonban a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták vezetője a mentőcsomag elkerülése érdekében tegnap éppen arról biztosította az előre hozott választások kiírását fontolgató államfőt, hogy továbbra is támogatják a múlt héten megbukott szocialista kormány által vállalt deficitcsökkentési célt, amely az idén a GDP 4,6 százalékára mérsékelné az államháztartási hiány mértékét. A piacok bizalmának a helyreállítását célzó újabb megszorító csomagot a múlt héten azért szavazták le a szociáldemokraták a parlamentben - ami José Sócrates szocialista kormányfő lemondását eredményezte -, mert a hiánycsökkentés tervezett módjával nem értettek egyet.

Míg Portugália a mentőcsomag elkerülése érdekében szorítaná tovább a nadrágszíjat, addig az uniós hitelcsomagra már tavaly ősszel rákényszerülő Írország alig pár hete megalakult új kormánya a hét végén négy évre szóló megszorítási tervet jelentett be. E szerint jövőre hatmilliárd eurós (1600 milliárd forint), míg 2012 és 2014 között kilencmilliárd eurós (2400 milliárd forint) kiadáscsökkentést hajtanak végre. Ennek keretében legalább 10 százalékkal csökkentik a minimálbér mértékét, amely az ír gazdasági csoda éveinek köszönhetően jelenleg az egyik legmagasabbnak számít Európában. A havi közel 1500 eurós ellátás egyre nehezebben védhető az utóbbi években recesszióba süllyedt gazdasággal és hatalmas adósságteherrel küzdő országban, így nem csoda, hogy a munkaadók szervezetei már régóta sürgetik az összeg csökkentését.

Londonban pedig az iraki háború elleni 2003-as demonstráció óta a legnagyobb tüntetést tartották szombaton, a brit kormány megszorító intézkedései ellen tiltakozva. A 250-500 ezres tömeg amiatt vonult az utcára, hogy a következő négy évre szóló 111 milliárd fontos (közel 34 000 milliárd forint) megszorítás keretében jelentősen csökkentik az állami kiadásokat, illetve komoly leépítéseket hajtanak végre a közszférában.

A NAV is behajthatja a helyi adót és a gépjárműadót

MTI-Eco - Hírek
2011. március 27.

Az önkormányzati adóhatóság kérésére az állami adóhatóság is behajthatja a helyi adóval és gépjárműadóval összefüggő tartozásokat, de csak ha annak értéke eléri a 10 ezer forintot. A tartozásokra ugyanakkor nem adhat fizetési könnyítést, és nem is mérsékelheti.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 ezer forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. Mielőtt ezt megtenné, megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak. A megkeresés kizárólag azon tartozás összegét tartalmazhatja, amelyre vonatkozóan még nem kezdeményezte a visszatartási jog gyakorlását az állami adóhatóságnál.

Több önkormányzat megkeresése esetén, ha a NAV által behajtott összeg nem nyújt fedezetet valamennyi behajtásra átadott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásra, az összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.

A végrehajtási eljárás lefolytatása kizárólag belföldön tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe. Amennyiben belföldön nem foganatosítható végrehajtás, a külföldön történő végrehajtás iránt az önkormányzati adóhatóságnak kell intézkednie - derül ki a tájékoztatóból.

Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.

A végrehajtási eljárást az adóhatóság önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Amennyiben más tartozás alapján a végrehajtási eljárást átadták az önálló bírósági végrehajtónak, úgy a megkeresésben közölt tartozás végrehajtására is az önálló bírósági végrehajtó jogosult és köteles. Ha hatásköri összeütközés miatt az eljárás lefolytatására az önálló bírósági végrehajtó jogosult, az állami adóhatóság végrehajtást kérőként vesz részt az eljárásban.

Ha a kötelezett felszámolási eljárás alatt áll, nincs helye végrehajtásnak.

Az állami adóhatóság a késedelmes megtérüléshez kötődően késedelmi pótlékot (késedelmi kamatot) nem számít fel, ez a megkereső hatáskörébe tartozik. A pótlék végrehajtására ismételt megkeresés alapján van lehetőség.

Az állami adóhatóság a megkeresésben közölt tartozásra fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, és behajthatatlanság címén nem tarthatja nyilván.

A megkeresés személyhez kötött jogosultság, így engedményes, vagy a tartozás nyilvántartására nem jogosult szervezet, személy nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást - derül ki a közleményből.

Szja 2011: összefoglaló a változásokról

Családi kedvezmény jelentősen emelkedik, de adóalap-csökkentő tételként, adózási hatása gyermekenként 10.000 forintos adókedvezmény, 3 vagy annál több eltartott gyermek esetén pedig 33.000 forint/gyermek. A kedvezményt teljesen az tudja kihasználni, aki nemcsak jogosult, de folyósítják is a családi pótlékot a számára. A bevallásban a közös háztartásban (vélhetően azonos címen) lakó házastársak, élettársak a kedvezmény megoszthatják. A jövedelemkorlát megszűnik!

Az adókedvezmények bevallási igénybevételének sorrendje: lakáscélú-, személyi-, őstermelői-, egyéb kedvezmény.

Továbbra is nyilatkozni kell az adóelőleg megállapításához a munkáltató felé, amely azonban már csak a költség, adójóváírás, családi kedvezmény és a fogyatékkal élők körében gyűjt adatokat. A hibás költség-nyilatkozat esetén továbbra is 39 százalék, a jogalap nélkül igénybe vett adójóváírás és fogyatékossági kedvezmény esetén 12 százalék automata megállapítandó bírságot kell fizetni a bevalláskor. (A jogalap nélküli adójóváírást szinte kizárt, így nincs bírságolhatóság.)

Az egykulcsos adó következménye, hogy az adó és az adóelőleg között nem lehet eltérés (kivéve az adójóváírás esetét és a z adókedvezmények igénybevételénél kialakuló különbözetet). Az adóbevallás elkészítésére továbbra is „megkérhető” a munkáltató, a magánszemély pedig azt benyújthatja adónyilatkozatként NAV általi, vagy saját bevallásaként.

A bérlapon fel kell tüntetni az adóelőleg alapját, a szuperbruttósítást, a családi kedvezményt, az adójóváírást és a többi adókedvezményt, valamint az adónyilatkozat alkalmazhatóságára vonatkozó esetleges tiltást.

Az adónyilatkozat a 2012-es adószezonban lesz először alkalmazható, főszabályként csak akkor, ha kizárólag egy mun¬kál¬tatótól származik a jövedelem és nincs költségelszámolás, nincs családi kedvezmény-megosztás, és csak a munkáltatón keresztül vesz igénybe adókedvezményt és adójáról az önkéntes kölcsönös pénztárának nyilatkozatot és nyugdíjpénztári előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.

Adónyilatkozatot adhat be az is, akinek vagy a munkáltatói kifizetéseinél nincs ezer forintnál nagyobb adókülönbség, vagy más kifizetőtől kapott keresete nem haladta meg alkalmanként a 100 ezer forintot, de csak akkor, ha nem számol el költséget (kivéve az átalány 10 százalékot), nincs adójóváírása és családi kedvezménye, az előbbi pénztári nyilatkozatokat mellőzi és az adót hiánytalanul levonták. A söralátéten való bevallást a munkáltató akkor köteles kizárni a kiadandó igazoláson, ha az adókülönbözet ezer forintnál nagyobb, míg a kifizető a 100 ezer forintnál nagyobb kifizetésnél tünteti fel ezen tiltást.

A bérbeadás összevonandó jövedelem lett, így itt a 20,32 százalékos kulccsal kell kalkulálni, de 10 százalékos átalányban, vagy tételesen lehet költséget elszámolni, ahol az értékcsökkenés akkor is elszámolható, ha az ingatlan 3 évnél régebbi. Az adót „számlaadásra kötelezett” esetében nem kell levonni, az értelmezések szerint az adószám nélküli bérbeadótól se.

Aki munkaviszonyban csak az egyéni vállalkozás szüneteltetésének időszakában áll, az alkalmazhatja az átalányadózást.

A „természetbeni juttatások” elnevezés megszűnik, amelyet három juttatástípus vált fel:

A béren kívüli juttatás (cafeteria) adóalapja az 1,19-szeres adóalapra vetített összeg, amit a munkáltató (nyújtó) 16 százalékos kulccsal fizet meg a juttatás értéke után (tehát az adó 19,04 százalék, EHO nincs) a következő tételekre: üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (minimálbérig), étkeztetés (18 ezer forintig a bármilyen étkezési utalvány), iskolakezdési támogatás, (a minimálbér 30 százalékig), helyi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói hozzájárulás, a Széchenyi Pihenő Kártya (évi 300 ezer forint összegig, a kormányrendeleti feltételek szerint), valamint az internethasználat (max. 3 havi számlával) 5 ezer forint/hó összeggel.

Az egyes meghatározott juttatások adóalapja a juttatás adója 1,19-szeres adóalapra vetített, amit a munkáltató (nyújtó) 16 százalékos kulccsal fizet meg, és EHO terheli (adóterhelés = 51,17 százalék). Ilyen a nem társasági adóalany reprezentációja (bevétel 1 százaléka vagy 25 millió forint felett), az üzleti ajándék, a (minimálbér 10 százaléka, 5 ezer forint/fő). Ilyen még a távbeszélő-szolgáltatás (20 százaléka alapján); a „csoportos” biztosítási díja; az iskolarendszerű képzés (évi 195ezer forintig) ;évente 3 alkalommal a minimálbér 10 százalékig terjedő csekély értékű ajándék (utalvány); jogszabályi felhatalmazással adott juttatás; a rendezvény, ahol nem lehet a személyenkénti költséget megállapítani; reklámajándék (a minimálbér 1 százalékig); a szövetkezeti közösségi alapból 39 ezer forintig, illetve az értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatás.

Más juttatás, amely bérként adózik (adóterhelés = kb. 106,66 százalék). A kamatkedvezmény adóját továbbra is a munkáltató fizeti meg és itt a 19,04 százalékos mérték mellé szánt egészségügyi hozzájárulás alapja nem a szuperbruttósított jövedelem, így az adóterhelés csak 46,04 százalék. A nyeremény esetén szintén 19,04 százalékos az adó mértéke.

A két évnél régebbi számítógép már nem adható ingyenes juttatásként. Megszűnt a végkielégítés megosztási szabálya.

A reprezentáció fogalma szűkül azokkal a rendezvényekkel, ahol aránytalanul alacsony a szakmai program.

Az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárba történő más személy általi befizetés és a nem nyugdíj kifizetés nem számít jövedelemnek.

Az elhalálozást követően, de a halál időpontjáig járó bért az elhunyt adóbevallásában kell feltüntetni.

A tevékenységre jellemző kereset (tjk) és a hozzá kapcsolódó piaci érték éves szabályait nem kell alkalmazni. 
Az ingatlan szerzési értéke az örökösödési és ajándékozási illeték alapja, vagy a hagyatéki leltárban feltüntetett összeg, vagy az illetékhatározatig a bevétel 50 százaléka lehet. Ha nem illetékköteles a kapott dolog, akkor a bevétel 75 százaléka a szerzési érték. Értékpapír esetén az illetékhatározatig a szokásos piaci érték vehető alapul (később önellenőrizhető).

A személyi jövedelemadó elszámolásánál is bevezették az ezer forintra történő kerekítés.

Forrás: Adózóna.hu